pszicho pete 2013.10.11. 13:00

Mi kell a világutazáshoz

Le szeretnél lépni az országból? Ezt mégis hogy képzelted? Olyan nincs ám hogy csak úgy nekiindulsz! Tessék először mindenféle nehézkes, bonyolult és bürokratikus szarságot elintézni hozzá, lehetőleg személyesen. Ilyenkor gondolom azt, az emberi szabadság mennyire illuzórikus a világban, legalábbis a "fejlett nyugati" országokban. Én a magam részéről naiv vagyok és idealista, szerettem volna ha egyszerűen csak bepakolok, kifizetem a repjegyet, és szevasz Magyarország, helló világ.

A valóság az, hogy egy rakás dolgot el kell intézned, általában személyesen. Az oltásokra nem térek ki, mivel a Kanári-szigetek Spanyolország, így az EU része, másrészt fingom nincs, mikor hol leszek ha innen lelépek, így sem ezzel, sem a vízumokkal nem szarakodtam.

Így maradt a rettegés, hogy sikerül-e minden ügyet lezárnom itthon, és nem hagyok-e itt semmit, amit magammal kellett volna vinnem. Igen, ez stressz, az erősebb fajtából, mivel nincs pénzem, így ha valamit el/kifelejtek, az zsírszopás.

Szóval: saját lakásod van-e? Ha nincs, az egyszerű, az albit viszonylag könnyű otthagyni. Ha saját lakásod van, mit akarsz tenni vele? Eladni, kiadni, szobáztatni vagy hagyni állni üresen, hogy alkalomadtán szüleid/testvéreid/barátaid csövezzenek benne, netán ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor fület-farkat behúzva visszasomfordálni? Nálam a szobáztatás nem ment, a lakásom nem túl frekventált és nem túl snájdig környéken van. Kiadnám. Na jó, a szüleim megnyugtatására majd csak 1 hónap türelmi idő után, és csak ismerősnek (nehogy kárt okozzon benne, illetve nehogy a lassan ungarische (vagy csak budapesti?) népsporttá váló "nem fizetek de azért ott maradok amíg valahogy ki nem dobnak" albérlőkkel kelljen küzdeni (állítólag nem lehet tőlük könnyen megszabadulni ha nem akarnak maguktól menni, és a szolgáltatók a lakás tulajdonosát, azaz téged, simán zikálhatnak a díjak miatt). A kiadáshoz egy meghatalmazást lehet írni egy általad megbízhatónak tartott személlyel, aki aztán a nevedben eljár.

Szolgáltatók: áram, víz, gáz, fűtés, internet/TV/telefon, mobil szolgáltató, közös költség, na ezeknek szólni kell hogy egy általad megbízott személy címére küldjék a leveleket. Ahol lehet, ott célszerű átállni elektronikus számlázásra, banki átutalásra, netán csoportos beszedési megbízásra. Nekem még volt egy számlás mobil előfizetésem, azt kártyásra változtattam, így a szám megmarad még legalább 1 évig, illetve ha feltöltöm, még tovább.

Okmányirodában regisztráltam még az elektronikus ügyfélkapura, így pár apróbb dolgot ezen keresztül is el tudok intézni, ha kell.

Fogorvos! A "fejlett nyugati országokban" ez rohadtul drága tud lenni, illetve nemrég láttam egy műsort indiai fogászokról, akik nem bajlódnak holmi egyetemmel meg főiskolával, francokat, az apjuktól tanulják a szakmát. Na ezek aztán olcsók. De hogy a szám közelébe sem engedem, az is biztos. Szóval inkább otthon, kb. normális áron, de igazi szakembernél.

Hajvágás: inkább azt is elintéztem otthon, kint nem tudom, mennyi lett volna.

Úti okmányok: útlevél, személyi, EU-s TB-kártya. Előbbiből elég az útlevél, a személyi úgyis max. az EU területén működik meg Magyarországon, de az EU-ban útlevéllel is lehet igazolni a személyazonosságot, úgyhogy én egyedül azt újítottam meg. Az EU-s TB-kártya is egy jó választás, ingyen kiváltható az OEP-nél (bármelyik kirendeltségnél), és addig érvényes, amíg otthon érvényes a TB-d. Ezt célszerű otthon fizetni a NAV-nál, lehet banki átutalással is, ehhez viszont ki kell tölteni egy űrlapot, hogy magunk fizetjük a TB-t. 

Posta: meghatalmazás egy általad kiválasztott személynek - barátnak, családtagnak, szülőknek -, hogy a leveleidet átvegyék.

Cuccok: Kanálgép (katonai evőeszköz-készlet, egymásba tolható, kanál, villa, vajazó kés és konzervbontó/sörnyitó van benne), túlélő bicska, kézfertőtlenítő folyadék, nedves törlőkendő, víztisztító vegyszer (ha biztonságos ivóvízre lenne szükségem), laptop (tablet szerencsésebb lett volna, kisebb és könnyebb), hálózsák, ebből jó lett volna kicsit melegebb, de mivel alapvetően a forró égövön kívánok haladni és utazgatni, egyelőre ez is megteszi; jó lett volna még egy napelemes és/vagy kurblis mobiltöltő. Katonai boltokban célszerű körülnézni, nagyon sok hasznos és tartós holmit lehet ott találni, amire az utazásnál esetleg szükségünk lehet (pl. találtam egy 80L-es hátizsákot, amelynek az oldalzsebei lecsatolhatók, és kisebb hátizsákként funkcionálnak). Ja, és pár gyógyszer: lázcsillapító. c-vitamin, csípés elleni kenőcsök, stb.

Ruhát nem írom ide, az mindenkinek saját egyéni preferenciája, mit tesz be. Mivel megyek még tovább is, próbáltam spórolósan pakolni, kb. 2 hétre elég cuccom van, meleg égövre való (nem szándékozom hűvös helyre menni, de ha mégis, össze tudok gyűjteni annyi pénzt, hogy tudjak venni amit kell), mosógépet pedig szinte bárhol találni.

Viszont van egy dolog, amire azt mondom, nem kell az elinduláshoz - legalábbis nem sok: pénz. 20 emberből 19 persze most fogja a fejét, hogy hát dehogynem kell pénz, anélkül nem lehet utazni, pláne nem külföldön. Én 3.000 Ft-tal vágtam neki, meg némi euróval, amivel kb. 1 hónapot nagyon szűken kihúzok. Jó, nyilván nem Londonban vagy Münchenben, ezek azért durván drága városok. Szerencsére nem a drágább helyek egyike a kiindulási állomásom.

A lista valószínűleg nem teljes. Amúgy is szétszórt ember vagyok, később biztos rájövök hogy valamit kifelejtettem, de azt hiszem a legfontosabbak megvannak. A lényeg, hogy úton legyek. 

A végére tartogattam azt, ami nélkül semmiképpen nem célszerű nekiindulni: a pozitív hozzáállás. Ha ez nincs meg, a fenti holmik szart sem érnek.

Ezzel túl vagyunk az unalmas szöveges részeken, a továbbiakban főként képeket fogok mutogatni, némi kommenttel kiegészítve, emészthető formában.

Szólj hozzá!

pszicho pete 2013.10.07. 21:52

Előjáték

Lelépek. Mármint az országból. Ilyen egyszerűen. Vagy mégsem? Mielőtt belekezdek a bullshitbe, néhány tudnivaló, hogy tiszta legyen a kép.

Adatok: Jelenleg munkanélküli, amúgy informatikus és közgazdász diplomával rendelkező férfi. Korom: 35 év. Voltam kreatív reklámügynökségnél, informatikus több helyen, volt egy kisebb hülyeség-shopom, (egy barátommal közösen), készítettem webshopokat, dolgoztam mint szövegíró, most pedig bloggerkedem főként. Ja, és most augusztustól kettlebell edző (SFG I.) is vagyok.

Az úticél: nincs. Az utazást Gran Canaria-ról fogom kezdeni, ide találtam viszonylag olcsón repülőjegyet (35.000 Ft mindennel együtt, a másfél napos "átszállás" Barcelonában már csak bónusz), és itt megfelelő hajóforgalom is van. Hogy ez miért jó, azt később elmondom.

Nincs tervem. Nincs pénzem. Nincs munkám. Csak egy dal a fejemben: que sera, sera. Lesz, ahogy lesz. Őrültség? Lehet. De ahányszor csak utazókkal beszéltem, akik tettek egy bátor lépést és nekiindultak a világnak, mind egy szálig azt mondták, nem bánták meg. Így az én véleményem is az, hogy aki elég bátor hogy mindent hátrahagyva nekiinduljon, azt az Univerzum megjutalmazza. Másfelől bizonyos jóga-tanok szerint mi csak az isteni akarat eszközei vagyunk, egy csatorna, amelyen keresztül az isteni megnyilvánul. Nem tudunk mindent irányítani az életben (még aki erőnek erejével is próbálja, annak sem sikerül mindig), néha át kell engedni kicsit a kormányzást az Univerzumnak is, és hagyni, hogy azt adja, amire szerinte szükségünk van. Most én is szeretném hagyni hogy meglepjen néhány szeretetteljes, kedves dologgal, amit megköszönök majd neki. Ehhez viszont át kell ugranom a saját árnyékomat, nem csak egyszer, de folyamatosan.

A projektben természetesen benne van az is, hogy NINCS szükségünk sem az életben maradáshoz, sem a boldogsághoz azokra a dolgokra, amelyekkel a média teletömte a fejünket. Ahogy mondják, a legjobb dolgok a világon ingyen vannak. Vagy majdnem ingyen. Mindössze jó ismerősök kellenek hozzá. Introvertált, magamnak való emberként persze ez egyáltalán nem lesz egyszerű. Már csak ezért is kell nap mint nap legyőznöm önmagamat.

A blog terveim szerint nem lesz ennyire szöveges. Aki eddig elolvasta, annak köszönöm, fel lehet sóhajtani. Főként képeket szeretnék feltölteni, ennek az az egyetlen hátránya, hogy jelenleg nincs pénzem egy rendes fotómasinára, úgyhogy az első időszakban a mobiltelefonom képeivel kell majd beérnetek, amíg nem találok munkát amiből fogok tudni venni egy normális gépet. Ezt maximum annyi leírással egészíteném ki, főként az érzéseimről, amennyit egy Facebook-posztba is belesűrítenék a saját barátaimnak, így a blog tömör lesz és - remélhetőleg - valóban lélekemelő még azoknak is, akik nem utazgatnak éppen.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása